Vissza az előadásokhoz

Bertolt Brecht

A gömbfejűek és a csúcsfejűek

avagy gazdag a gazdaggal társul szívesen

A gömbfejűek és a csúcsfejűek

Nemzeti Színház, Budapest, Magyarország

Rendező: Zsótér Sándor

A MITEM-en angol felirattal.

2 óra 35 perc, 1 szünettel.

Egy rémmese

Brecht kevés darabjára hatottak úgy a napi politika változásai, mint A gömbfejűek és a csúcsfejűekre. A darab 1932 és 1936 közötti időszakban keletkezett, amikor Németország előre nem látható módon, és mértékben átváltozott. Brecht megbízást kapott, hogy a berlini Volksbühne számára dolgozza át Shakespeare Szeget szeggel c. darabját. Az 1932 januárjára tervezett bemutatóra nem került sor. Brecht végül az átdolgozás helyett inkább saját darabot írt, amelynek első kézirata már 1932 végén megjelent egy színházi kiadónál, és az un. 1933-as, tovább javított változat nyomdakészen várta, hogy kiadják Brecht Versuche (Kísérletek) című sorozatában, de már nem volt rá mód. A történelem utolérte a szerző felvetette problémát, és a szerzőt is. „Világgá űztek – / S volt rá jó okuk.”

A Reichstag égésének másnapján, 1933. február 28-án Brecht családjával együtt elhagyta Németországot, kofferjében a Gömbfejűek kefelevonatával.  A Szeget szeggel-ből megtartotta a kiindulópontot, és néhány motívumot. Shakespeare hercege gyenge uralkodó, aki nem tud úrrá lenni a birodalmában tomboló szabadosságon. Átengedi hatalmát a hite szerint talpig becsületes, aszkéta Angelónak. De Angelo nem aszkéta, és csúnyán visszaél a hatalommal. Aztán a jó herceg visszatér, és mindent jóra fordít. De annak, hogy a rossz, amit jóra kell fordítani, bekövetkezhetett, ő az oka. Gyengesége, gyávasága, az emberismeret hiánya. Brecht Alkirálya sem képes leküzdeni országában a túltermelési válság okozta gondokat. A baj nem erkölcsi. Gazdasági. Alantasabb. Durvább. És durvábbak az emberek, a problémák, a megoldások.

Például az apácának készülő Isabella szerepét nem a volt szerelmes játssza el a kizsarolt randevún, hanem Nanna, a kurva, akinek ugye mit számíthat ez, de aztán végigerőszakolja az összes börtönőr is. A földbérlők nem tudnak bérleti díjat fizetni, lázadoznak. Egy háború jól jönne, de előbb le kellene törni a lázadókat. Az államtanácsos felhívja az Alkirály figyelmét Iberinre, aki sajátos ideológiájával megoldhatná a problémát. Azt hirdeti, hogy Yahoo országában kétféle ember él: csuhok és csihek, vagyis gömb- és csúcsfejűek. És minden baj forrásai a gaz csihek. Az Alkirály, nem túl meggyőző ellenkezés után – mert ő nagyon is tudja, miféle embernek és eszméknek engedi át alattvalóit –, lelép. A piszkos munkát pedig elvégzi Iberin. Mire az emberek rájönnek, hogy a csihüldözéstől nem lesz jobb életük, a lázadást leverik. Az alkirály visszajön, itt-ott kiigazítja Iberin goromba intézkedéseit, pl.: beszünteti a gazdag csih elleni bírósági eljárást. Azok a bérlők, akik azt hitték, hasznot húzhatnak a zavaros helyzetből, még kiszolgáltatottabbak lesznek. Most már jöhet a háború.

A gömbfejűek és a csúcsfejűek nem tartozik a Brecht-kánonhoz. A tandrámák és az emigrációban született „nagy” darabok közti intervallumban született. De az emberi természet ugyanabban a gazdagságában mutatkozik meg, mint valamennyi darabjában. És az indulat, a valódi problémák szenvedélyes néven nevezése, hogy nyíljon már fel a szemünk, lássunk már tovább az orrunknál – az hamisítatlan Brecht.

 

CSUHOK (Gömbfejűek)

Az Alkirály
Missena, az államtanácsosa
Angelo Iberin, helytartó
Callas, földbérlő
Nana, a lánya

Trokán Nóra m.v.

Callasné
Parr, földbérlő
Alfonso Saz, bérlőúr
Sebastian Hoz, bérlőúr
Emma Cornamontis, kávéháztulajdonos

Voith Ági m.v.

Callamassi, háztulajdonos
Palmosa, trafikos
A Szent Barnabás kolostor főnökasszonya
A Guzman család ügyvédje
A bíró
A felügyelő
Egy apáca

CSIHEK (Csúcsfejűek)

Emanuele Guzman, bérlőúr
Isabella, a húga
Lopez, földbérlő
Lopezné
Ignatio Perunier, bérlőúr
Egy orvos
Díszlettervező

Ambrus Mária

Jelmeztervező

Benedek Mari

Dramaturg

Ungár Júlia

Zenei munkatárs

Komlósi Zsuzsanna

Ügyelő

Kabai Márta

Súgó

Sütő Anikó

Rendezőasszisztens

Kolics Ágota

Rendező
GH
Gobbi Hilda Színpad
2019. május 2., 19:00
Zsótér Sándor

Zsótér Sándor

Zsótér Sándor 1961-ben született Budapesten. Rendező, dramaturg, számos magyar filmben játszott fontos szerepet. A budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen végezte tanulmányait. 1983-ban kapott diplomát. Zalaegerszegre szerződött dramaturgnak. 1985-ben Szolnokra, ’86-ban a Radnóti Színházhoz, ’90-ben Nyíregyházára szerződött. 1991 óta rendez. 1992-ben Miskolcra szerződött rendezőnek. 1994-ben Spiró György főrendezőnek hívta a szolnoki színházhoz. 1996-ban a szegedi Nemzeti Színházba szerződött, 1999-ben a Radnóti Színházba. 1996 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen; 1999 óta a Veszprémi Egyetem Színháztudományi szakán. 2004-2005-ben színészosztályt indított Zsámbéki Gáborral a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

Vissza az előadásokhoz Oldal tetejére

Résztvevő országok: Oroszország, Ukrajna, Szerbia, Litvánia, Németország, Kazahsztán, Dánia, Portugália, Csehország, Franciaország, Svédország, Szlovákia