Vissza az előadásokhoz

Székely János

Caligula helytartója

Caligula helytartója

Nemzeti Színház, Budapest, Magyarország

Rendező: Szász János

A MITEM-en angol hangalámondással.

1 óra 40 perc, szünet nélkül.

Mit tehet Petronius, Szíria helytartója, ha Caligula arra kötelezi, hogy a jeruzsálemi zsinagógába a császár szobrát állíttassa be hatalmi szimbólumként? A Római Birodalom (jelképes) térhódítása súlyos vészteher az ottani zsidóságra nézve.

Petronius méltó ellenfélre lel a helyi főpap, Barakiás személyében, aki vitapartnereként lehetetlen morális helyzetbe hozza a rómait: egy nemzetet megsemmisíteni egy szobor miatt?

A lázadás és a lázítás nagyszerű drámája ez: képes-e Barakiás főpap szavakkal szétzúzni egy fennálló rendet, Caligula parancsát, felébredhet-e a helytartóban a kétely? Mert ha igen, nem csak e rend omlik össze, hanem egy megingathatatlannak vélt ember, Petronius is elbukik.

A megoldás Caligula lefizetésében rejlik, amit Barakiás, az övéi nevében fel is vállal. Aranyat kilószámra a császárnak! A küldönc hozza is a hírt: Caligula kiegyezik. Ám az utolsó pillanatban, egy besúgó által felfejtett árulás folytán, Róma ura megváltoztatja döntését: a szobornak be kell kerülnie a templomba. Petronius élete legnagyobb dilemmája elé kerül: vagy teljesíti Caligula parancsát, s ezzel egy népet semmisít meg, vagy ő maga pusztul el.

Székely János (1929–1992) erdélyi költő, író, drámaíró a 20. század második felének egyik legfontosabb alkotója. Székely éppen a Caligula helytartója című 1972-es drámájával világirodalmi rangra is emelkedő életművet hozott létre, amely túllép és túlmutat a regionális (erdélyi) és aktuálpolitikai meghatározottságokon. Legjobb művei minden személyes vallomásszerűségük ellenére kifejezik a 20. századi ember transzcendens fogódzóktól való megfosztottságát éppúgy, mint ahogy korának közösségi sorskérdéseit is egyetemes igénnyel fogalmazzák meg.

A Nemzeti Színház és a Gyulai Várszínház az elkövetkező években arra vállalkozik, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak az utóbbi években háttérbe szorult életműveire programsorozattal, egy-egy fontos dráma bemutatásával felhívja a figyelmet: Weöres Sándorra, Németh Lászlóra, Illyés Gyulára, Márai Sándorra, Sütő Andrásra. A sor idén Székely Jánossal kezdődik, arra is emlékezve, hogy a Caligula helytartójának negyven éve Gyulán volt az ősbemutatója. A Nemzeti Színház ezzel a premierrel ünnepli a Magyar dráma napját.

P. Petronius, római patrícius, Caligula szíriai helytartója
Barakiás, a jeruzsálemi templom főpapja
Decius, római lovag, caligula állandó követe
Lucius, fiatal római nemes, Petronius segédtisztje
Probus, egy másik segédtiszt
I. Agrippa, Palesztina királya
Júdás, zsidó politikus, az államtanács tagja

Bölkény Balázs e.h.

Római katonák:
A Kaposvári  Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának IV. éves színész hallgatói:  Karácsony Gergely, Kisari Zalán, Kocsis Gábor, Kovács S.József, Szurcsík Ádám
Zsidó előkelőségek:
Borbély Sándor, Dégi János, Kaló Kristóf, Korcsmáros András, Rékai Nándor

 

Díszlet – jelmeztervező

Vereckei Rita

Dramaturg
Szakértő

Dr. Balázs Gábor

Ügyelő

Lencsés István

Súgó

Kabódi Szilvia

Rendezőasszisztens
Rendező
GH
Gobbi Hilda Színpad
2019. április 17., 19:00
Szász János

Szász János

Színház-és filmrendező.  1958-ban született. 18 éves korától 4 éven keresztül dolgozott a Nemzeti Színházban kellékesként. 1979-től a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán a dramaturg, majd 1982-től a filmrendező szakon tanult. 1990-től többek között Miskolcon, Gyulán, a Vígszínházban, Bostonban, Washingtonban, a Nemzeti Színházban, a Bárka Színházban, Oslóban rendezett. 1999-től az Európai Filmakadémia tagja. 2000 óta a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, 2002-től osztályvezető tanára, 2008 óta docense. A Cambridge-i Harvard Egyetemen is tanít. Filmjeivel számos rangos díjat nyert világszerte: Tavaszi zápor (1983); A léderer-ügy (1985); Utóirat (1988); Szédülés (1990); Woyzeck (1994); Witman fiúk (1997); Temetés (1998);A Holocaust szemei (2002); Megtört hallgatás (2002); Ópium: Egy elmebeteg nő naplója (2007); A nagy füzet (2013); A hentes, a kurva, és a félszemű (2018).

Vissza az előadásokhoz Oldal tetejére

Résztvevő országok: Oroszország, Ukrajna, Szerbia, Litvánia, Németország, Kazahsztán, Dánia, Portugália, Csehország, Franciaország, Svédország, Szlovákia