Vissza az előadásokhoz

Molière

Tartuffe

Tartuffe

Nemzeti Színház, Budapest, Magyarország

Rendező: David Doiasvili

Orgonék jómódú házában egy mélyen vallásos alak, Tartuffe egyre nagyobb befolyással bír. A helyzet már azzal fenyeget, hogy Tartuffe kiforgatja Orgont a vagyonából, és a lánya kezét is megszerzi. Hamarosan mindenki átlát ármánykodásán – kivéve Orgont. A család tervet eszel ki, hogy lebuktassák a csalót... Egyszerű vígjátéki történet, a mű mégis zseniális. Az ok a szerzőben keresendő, aki nem más, mint a drámatörténet sziporkázó géniusza: Molière.

Az eredeti címben a szerző fontosnak tartotta, hogy a névhez társítsa a jelzőt is „l’imposteur”: Tartuffe avagy a képmutató, de mondhatnánk szenteskedőt, szemforgatót, kétszínűt, alakoskodót, ájtatoskodót, kegyeskedőt, farizeust… És ha egy nyelvben valamire ennyi megnevezés van, az azt mutatja, hogy az a jelenség foglalkoztatja az embereket. Mi sem mutatja jobban e színdarab népszerűségét, mint hogy e szinonimák közé ma már oda lehetne írni ezt is: „egy tartuffe”.

A figura eggyé vált a tulajdonsággal, amit Molière a darabjában pellengérre állított, mégpedig olyan erővel, hogy noha 1664-ben Versailles-ban bemutatták, de az udvar befolyásos tagjai rávették XIV. Lajost, hogy tiltsa be. Csak 1669-ben engedélyezik újra az előadást. Mint minden korban, akkor is nagyszerű reklámnak bizonyult a tiltás, mert a második bemutatóra özönlöttek a nézők. De az, hogy e lelkesedés nem csökkent később sem, már a mű üdeségét, érvényességét mutatja. Megszámlálhatatlan színpadi olvasata van napjainkban is, minden alkotó megtalálja a maga Tartuffe-jét, aszerint, hogy épp mit akar üzenni a világnak, épp melyik társadalmi jelenség piszkálja a csőrét.

Mindenesetre azok, akik a hit elleni támadást vélték felfedezni benne, és ezért hol tiltották, hol lelkesen üdvözölték világnézeti beállítottságuknak megfelelően, talán elsiklottak Cléante e sorai fölött, amelyen áthallik Molière vallomása: „Egyet tudok – egész tudományom csak ennyi: / Tudom, mi az igaz, s tudom, hogy mi a talmi. / S mert dicsőbb hősöket sehol sem ismerek, / Mint az alázatos, igazi szenteket, / S mert szebb és nemesebb dolog nincs a világon, / Mint ha az igazi vallás buzgalma lángol – / Előttem épp azért semmi sem undokabb, / Mint e szenteskedő, jól színlelt áhitat.”

Ez a kis részlet jól mutatja, hogy több mélység van Molière e művében annál, semhogy aktuálpolitikai üzenetekre kellene redukálni. David Doiasvili grúz rendezőnek színházunkban eddig bemutatott két rendezése, a Szentivánéji álom és a Cyrano sejteti, hogy nem fog megállni a kiszólások szintjén, hanem az archetipikus, minden korra és bizonyos értelemben, kisebb nagyobb mértékben mindannyiunkra jellemző színlelésről szól majd az előadása.

Orgon, Elmira férje
Elmira, Orgon felesége
Damis, Orgon fia
Mariane, Orgon lánya, Valér szerelmese
Valér, Mariane szerelmese
Cléante, Orgon sógora
Tartuffe, szenteskedő
Dorine, Mairane társalkodónője
Díszlettervező
Jelmeztervező

Bánki Róza

Dramaturg
Rendezőasszisztens
Rendező
NSZ
Nagyszínpad
2019. április 13., 19:00
David Doiasvili

David Doiasvili

Grúzia fővárosában, Tbilisziben született1971-ben, itt szerzett diplomát a Sota Rusztaveli Színház- és Filmművészeti Egyetem színházrendezői szakán. 1998-tól a Mardzsanasvili Szinház főrendezője, 2007 óta a Vaszo Abasidze Állami Zenés és Drámai Színház igazgató-művészeti vezetője. Olyan jelentős európai teátrumokban is dolgozott, mint a londoni Royal National Theatre, a leedsi Playhouse Theatre, a szentpétervári Mariinszkij Tyeatr, a rijekai Horvát Nemzeti Színház, valamint a Bukaresti Nemzeti Színház. Kétszer is elnyerte a legnevesebb grúziai színházi elismerést, a Duruji-díjat, a 2014-es MITEM-en látott Macbeth rendezése pedig a legjobb előadás díját kapta a világ egyik legjelentősebb fesztiválján, a kolumbiai Bogotában. A budapesti Nemzeti Színház repertoárjában: a Szentivánéji álom és a Cyrano de Bergerac című rendezései szerepelnek.
Vissza az előadásokhoz Oldal tetejére

Résztvevő országok: Oroszország, Ukrajna, Szerbia, Litvánia, Németország, Kazahsztán, Dánia, Portugália, Csehország, Franciaország, Svédország, Szlovákia