Vissza az előadásokhoz

Szumbel Gaffarova

A JÖVEVÉNY

A JÖVEVÉNY

Kamal Galiaszgar Tatár Állami Színház, Kazany, Oroszország

Rendező: Farid Bikcsantajev

Tatár nyelven magyar hangalámondással.

1 óra 20 perc, szünet nélkül.

A fiatal tatár írónő, Szumbel Gaffarova első, nagy port felkavaró darabja, amely az Ibsen International „Új szöveg – új színpad” program keretében valósult meg, a tatár nép 20. századi történetének egy kevésbé ismert, fájdalmas témáját dolgozza fel. Identitásuk megőrzése szempontjából a tatárokat, akik létszámukat tekintve Oroszország második legnagyobb népességű nemzetiségét jelentik, a sztálini Szovjetunió elnyomása illetve a II. világháború komoly kihívások elé állította. Többek között tragikus sors jutott osztályrészül azon tatár származású szovjet katonáknak és tiszteknek, akik német hadifogságba kerülve nem álltak át a fasiszta Németország oldalára, viszont a koncentrációs táborok szörnyűségét túlélve a sztálini GULAG rendszer foglyai lettek. Azok viszont, akik nem tértek vissza hazájukba, szétszóródtak a nagyvilágban.

„A jövevény” című előadás főhőse, Nakip, a világháborút követően a sors akaratából Kanadába kerül, és lehetőséget kap az újrakezdésre. Egy távoli, vidéki helységben sikerül létrehoznia egy kis tatár falu mását, burgonyát termeszt, és a Halloween helyett inkább a tatár ünnepeket és szokásokat tartja. Még Joanne nevű kanadai feleségét is tatár módra „Zsanim”-nak (Lelkem) szólítja. Ám a szomszédja, aki ugyanolyan „jövevény”, mint ő, csupán skót gyökerekkel, egyik nap azzal a hírrel állít be, hogy az egykori szovjet állampolgárok szabadon visszatérhetnek a Szovjetunióba, nem fenyegeti őket semmilyen veszély. Vajon visszatér-e szülőföldjére hősünk, megkeresi-e első szerelmét, meglátogatja-e édesanyja sírját?

A groteszk szituációkban bővelkedő, keserű humorral átitatott előadás arra a kérdésre keresi a választ, hogy miben ragadható meg egy nép identitása és lehetséges-e visszatérni a múltunkhoz, ha már egyszer elszakadtunk tőle. Az előadás rendezője, Farid Bikcsantejev, a Kamal Galiaszgar Tatár Állami Színház főrendezője, az oroszországi színházi élet egyik fontos alkotója. Jon Fosse színművéből készült művét, az „Egy nyári nap”-ot a 2014-es MITEM közönsége előtt mutattuk be nagy sikerrel.

Szereplők:

Nakip: Barijev Ragyik Zufarovics
Nakip fiatalkorában: Samszuarov Rail Nailevics
Joanne: Hamitova Lucija Minnahmetova
Samuel: Gabdullin Minvali Gabdelmannafovics
Zajtuna, Marjambika: Abaseva Ajgul Muszajevna
Hajrulla, a koncentrációs tábor parancsnoka, fogoly, katona a kávézóban: Zakirov Ilnur Iljaszovics
Hiszmatulla: Szabirzjanov Almaz Revalevics

 

Zenei vezető – Bikcsantajev Farid Rafkatovics
Díszlet-jelmez – A. V. Nyesztyerov

GH
Gobbi Hilda Színpad
Farid Bikcsantajev

Farid Bikcsantajev

Farid Bikcsantejev - színházi rendező, egyetemi tanár. 1962-ben született Kazanyban. 1991-ben színházi rendező szakon végzett az Orosz Színművészeti Egyetemen (GITIS)  Maria Knebel és Boris Golubosky osztályában. 2002-ben a Galiaszgar Tatár Állami Színház művészeti igazgatója lett, majd 2011-ben a  Tatár Köztársaság Színházi Szakszervezetének elnökének választották. Rendezői karrierje mellett 2002 óta a Kazanyi Állami Kulturális Intézetben is tanít, először a Színművészeti Tanszék vezetőjeként, majd egyetemi tanárként. A Kazanyi Színművészeti Iskolában is tartott két színészi kurzust.
2002-től a Nemzetközi Színházi Fesztivál művészeti igazgatója és a Török Népek Fórumának, a „Nauruz”-nak az elnöke. 2004-ben alapította meg a tatár drámaírók versenyét „Az új tatár színmű” néven.
29 éves rendezői karrierje során Bikcsantejev több, mint 35 produkciót állított színpadra Oroszország különféle színházaiban. Farid a mai napig merészen kísérletezik a színházi nyelvvel, kreatívan finomítva és gazdagítva a tatár színművészet tradícióit és esztétikáját.

Díjak és kitüntetések: Oroszország és Tatárföld Kitüntetett Művésze, A Tatár Köztársaság Gabdulla Tukay Állami Díjának kitüntetettje, Az „Arany Maszk” Nemzeti Színházi Díj jelöltje

  • A XXII. Nemzetközi Sztanyiszlavszkij-díj nyertese „Az orosz színházművészet fejlesztéséhez való hozzájárulásért” 
Vissza az előadásokhoz Oldal tetejére

Résztvevő országok: Oroszország, Ukrajna, Szerbia, Litvánia, Németország, Kazahsztán, Dánia, Portugália, Csehország, Franciaország, Svédország, Szlovákia