13. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó

A gondolkodás bátorsága – talán ez jellemzi leginkább Jan Fabre behatárolhatatlan műfajú, összművészeti színházi munkáit. Ezúttal sem hazudtolta meg magát a világhírű belga alkotó, állandó munkatársával, Stella Höttlerrel közösen létrehozott performansza olyan világtrendre nézett rá kritikus szemmel, amit manapság nem illik bírálni.

Izgalmas „határátlépéssel” indul a következő hét a MITEM-en: a magyar-horvát koprodukcióban készülő előadás, a Kanáripaprikás a koreográfus Feledi János első prózai rendezése, amit ráadásul a fesztiválon mutatnak be elsőként.

Elgondolkodtató és erős hatású színpadi adaptációt készített Avtandil Varszimasvili minden idők egyik legnagyobb filmtörténeti remekműve, az Andrej Tarkovszkij rendezte Sztalker alapján. A grúz rendezőt korábbi munkáiból már jól ismerheti a MITEM közönsége, és a Nemzeti Színházban is rendezett már sikeres előadásokat.

Gazdag műfaji, tematikai és stílusbeli változatosságot kínálnak a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó következő heti előadásai, amelyekből sokan csemegézhetnek.

A szavak mágusa, az idén januárban elhunyt Valère Novarina tiszteletére könyvbemutatót is rendeztek a MITEM szervezői, két este pedig a francia szerző, képzőművész és rendező utolsó előadását, a Gondolatalakok című produkciót is láthatta a közönség a találkozón. Az előadás nemcsak különleges ízelítőt adott egy egészen egyedülálló alkotó világából, hanem kissé össze is foglalta azt.

Húsbavágó (szó szerint is), letaglózóan lényeglátó, a világ abszurditásának egyszerre vicces és félelmetes oldalát is megmutató remekléssel érkezett a Szatmárnémeti Északi Színház, Harag György Társulata a 13. MITEM-re. A nemzetközi találkozó nyitóelőadása erős kezdésnek bizonyult, a budapesti közönség is ovációval fogadta a két UNITER-díjjal büszkélkedő előadást.

A kommunista diktatúra idején politikai okokból üldözött művészeknek emléket állító kiállítás ünnepélyes megnyitójával pénteken megkezdődött a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) Budapesten, a Nemzeti Színházban.

A Nemzeti Színház új kiállítása a múlt elhallgatott történeteit hozza felszínre: színészek sorsát, akik 1947 és 1989 között a politikai hatalom árnyékában kényszerültek döntésekre. A tárlat nemcsak emlékezés, hanem kérdésfelvetés is – a művészi szabadság, a felelősség és a kimondott szó súlyáról.

A kortárs európai színház egyik legkülönösebb hangú alkotójára emlékezik a Nemzeti Színház: Valère Novarina életműve a nyelv teremtő erejét állította a színpad középpontjába. Április 13-án könyvbemutatóval, felolvasással és kiállítással tisztelgünk munkássága előtt.